Furta Berettyó-Körös vidéken, közelebbről a Nagy-Sárrét Bihari-sík és a Kis-sárrét kistáják földrajzi találkozáspontján fekszik. Sajátságosan bihari település.
Jelenleg lakosság száma: 1250 fő.
A község lakossága régtől fogva református és kisebb részt katolikus vallású.
Külső és belső építészeti értekei alapján a katolikus templom műemlék a református pedig műemlékjellegű építmény.
A községháza nagytermében állandó kiállítás várja a messzeföldön híres furtai hímzés iránt érdeklődőket. A furtai hímzés Varga Dánielné Juhász Erzsébet népi iparművész, a népművészet mestere nevéhez kötődik.
Juhász Erzsébet 1923-ban született Furta településen, munkássága során megkapta a „népművészet mestere" kitüntető címet.
2001. májusával elhunyt és halálával pótolhatatlan veszteség a furtai népművészetet és a futai hagyományokat. A képviselő-testület emlékének megőrzése érdekében döntött úgy, hogy a Művelődési Ház nevében megőrzi munkásságát.
Erzsi néni munkásságának köszönhető, hogy a magyar népi hímzések között méltán méltó helyet vívott ki a furtai hímzés és ma is rajzolják ezt a formavilágot.
A 60-as években már majd nem feledésbe ment a nagyon értékes hímzési mód, forma- és mintavilág, amikor 1961-ben a jelenlegi művelődési házba megszervezte a hímzőszakkörét kb. 40 asszonnyal. Ettől kezdve lendületet kapott a hímzés, egyre több kiállításon, háznál, és egyéb helyen jelentek meg a hímzések.
Ennek a munkásságnak köszönhetően ma is élő ez a hímzés és méltó módon adózunk ez által emlékének.